Miért filtereznek a kollégák?

Valójában már az első perctől kezdve azt próbáljuk meg kideríteni, hogy hol van a sorok között a valóság. A bemutatkozásnál, az interjún, az első nap és a munkavégzés során is keressük azt, hogy hol és miért nem őszinték velünk a kollégák. Most erre keresünk válaszokat ebben a cikkben és felidézünk néhány tippet is, ami segíthet megérteni és átlépni ezeken az akadályokon.A mai munkahelyi környezet egyre összetettebb, és a kommunikáció kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalatok sikerében. Ugyanakkor gyakran tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy a munkavállalók nem közlik teljes mértékben a valós helyzetet vagy véleményüket a vezetőséggel. De ha még látszólag rá is világít egy kolléga egy problémás helyzetre, konfliktusra akkor is felmerül bennünk a gyanú, hogy vajon miről szeretné elterelni a figyelmet. Ez komoly hátráltatást jelenthet a cég működésére nézve.

Azt mondja amit hallani akarsz?

Gyakran abból fakad, hogy a munkavállalók félnek a negatív visszajelzésektől, a következményektől, vagy egyszerűen úgy érzik, hogy a vezetők nem értékelnék a kritikát. Előfordulhat, hogy a munkatársak nem szeretnék „rossz híreket” vinni a menedzsment elé, ezért inkább pozitív színben tüntetik fel a dolgokat.

Miért veszélyes ez a cégvezetők számára?

• Téves döntésekhez vezethet: Ha a vezetők nem kapnak pontos információkat egy helyzetről az megtévesztéshez vezethet. A szűrt információkra alapozott döntések akár stratégiai tévedésekhez is vezethetnek, ami hosszú távon komoly veszteségeket okozhat.
• Elfojtott problémák: Ha a dolgozók nem kommunikálnak őszintén, a problémák a háttérben növekedhetnek. Lehet, hogy egy kisebb probléma idővel óriásivá válik.
• Bizalmi válság: A „filterezés” gyakran annak a jele, hogy nincs elég bizalom a szervezeten belül. A munkavállalók nem érzik biztonságosnak, hogy teljesen őszinték legyenek, ami hosszú távon alááshatja a munkahelyi kultúrát.

Miért alakul ki ez a helyzet?

A jelenség mögött számos ok húzódhat meg, például:

• Félelem a megtorlástól: A munkavállalók félhetnek attól, hogy negatív következményekkel kell szembenézniük, ha őszintén kommunikálnak problémákról vagy hibákról.
• Túlzott kontroll: Ha egy vezető túlságosan kontroll mániás és kritikusan reagál a hibákra, a munkatársak inkább a valóságot megszépítve közlik a helyzetet.
• Kommunikációs szakadék: Ha a vezetők és a dolgozók közötti kommunikáció nem elég nyitott, könnyen kialakulhat az az érzés, hogy „nem érdemes” őszintének lenni.

Hogyan védekezhetünk cégvezetőként a megtévesztés ellen?

1. Teremtsünk nyitott és biztonságos légkört

Az első és legfontosabb lépés, hogy olyan munkahelyi kultúrát alakítsunk ki, ahol a munkavállalók biztonságban érzik magukat, ha őszintén kommunikálnak. Ezt úgy érhetjük el, ha rendszeresen hangsúlyozzuk, hogy a visszajelzéseket nem büntetjük, sőt, kifejezetten értékeljük azokat. Az őszinte kommunikációt meg kell erősíteni pozitív visszajelzésekkel, amikor valaki nyíltan megoszt egy nehézséget vagy problémát.

2. Gyakori és strukturált visszajelzés

Vezetőként fontos, hogy ne csak a formális teljesítményértékelések során kérjünk visszajelzést, hanem rendszeresen, akár havi vagy heti szinten is. Az ilyen beszélgetések során a dolgozók nagyobb valószínűséggel osztják meg őszintén a véleményüket.Sajnos gyakori jelenség még ma is, hogy a vezetők nem adnak és nem kérnek visszajelzéseket. Valahogy erre nincs elég idő… Még ha létezik is egy bevezetett 1on1 megbeszélés gyakran az is rendszertelen és a dolgozó részéről nem hangzik el visszajelzés.

3. Kérdezzünk többet, hallgassunk többet

Sok vezető hajlamos több időt tölteni az irányítással és az utasítások adásával, mint a hallgatással. A kérdések feltevése és a valódi meghallgatás segíthet a rejtett problémák felszínre hozatalában. Például, ahelyett hogy csak eredményekről kérdeznénk, kérdezzünk a nehézségekről, az akadályokról, vagy arról, hogy mi okoz frusztrációt a csapat számára.

4. Használjunk anonim visszajelzési rendszereket

Az anonim visszajelzési platformok lehetőséget adnak a munkavállalóknak arra, hogy szabadon megosszák véleményüket anélkül, hogy félniük kellene a következményektől. Ezek a rendszerek különösen hasznosak lehetnek olyan munkahelyeken, ahol a hierarchia erősen jelen van, és a munkavállalók kevésbé érzik magukat komfortosan a közvetlen kommunikációban.

5. Tréningek a vezetőknek

Vezetőként fontos felismerni, hogy saját viselkedésünk és kommunikációnk milyen hatással van a többiekre. A rendszeres vezetői tréningek segíthetnek abban, hogy a vezetők hatékonyabban tudják kezelni a visszajelzéseket, és olyan légkört teremtsenek, ahol a dolgozók bátrabban megosztják valódi tapasztalataikat.

Összegzés

A „filterezés” egy láthatatlan, de veszélyes jelenség, amely alááshatja a vállalatok hatékonyságát és hosszú távú sikerét. Vezetőként felelősségünk, hogy felismerjük ennek a jeleit, és megfelelő lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy a kommunikáció őszinte és nyílt legyen. Ha sikerül megteremteni egy olyan munkahelyi kultúrát, ahol a dolgozók bátran vállalják a véleményüket és tapasztalataikat, nemcsak a szervezeti problémák kezelése lesz könnyebb, hanem a csapatok is hatékonyabban és elégedettebben dolgoznak majd.